Már régóta emlegetem, hogy hozni fogok egy írást a könyvekről, ma végre ennek is eljött az ideje! Nem szeretném részletesen taglalni a könyvek tematikáját, mindössze pár mondatban fogom érinteni ezt a témát, ahelyett néhány rugalmas, praktikus megoldást szeretnék megosztani az olvasóval. Tapasztalatom szerint a könyvek lapozását nem lehet elég korán kezdeni. Legyünk bármely szobában L mindenhol kiszúrja a könyveket és hatalmas lelkesedéssel lapozgatja őket. Nem hiszem, hogy merész lenne azt állítanom, hogy sokkal szivesebben néz képes könyveket, mint játszik a játékaival. Azt gondolnánk, hogy a gyerekeket a mesekönyvek kötik le leginkább, amelyek tele vannak színes illusztrációkkal, de ez nem teljesen igaz. A gyermeket alapvetőleg érdekli minden, ami a valóság, ami valószerűen néz ki, hiszen ez az a közeg, amibe beleszületett és ebbe kell beilleszkednie. Ez a tanulás természetes folyamat, de valójában hatalmas lelkesedés kíséri, mert mindig ott lebeg a motiváció, amikor látja, hogy mi felnőttek mennyi mindent el tudunk végezni segítség nélkül. A gyermek utánozni kezdi a felnőttet és ha pozitív visszacsatolást kap, akkor töretlenül tud fejlődni.
Az őt körülvevő közeg az a természetes közeg. Ahhoz, hogy abban magabiztosan tevékenykedjen arra van szüksége, hogy maximálisan kiismerje azt. Ugye mi felnőttek is így vagyunk ezzel, ha például meg akarunk tanulni egy idegen nyelvet, akkor először csak figyelünk, hallgatjuk, hogy hasznáják a profik, aztán elkezdünk szavakat ismételgetni, később mondatokat, lassan megértjük a nyelvtani kapcsolódásokat és elkezdjük egyre magabiztosabban alkalmazni. A gyerekeket pontosan ezért nagyon is érdeklik azok a könyvek, amik fotókat ábrázolnak, például arcokat, gyerekeket, állatokat, járműveket, mert ezek számukra olyanok mint a tankönyvek. Ezekben elidőzhetnek egy-egy kép felett azzal, hogy bőven áttanulmányozzák, mit látnak. Ha pedig szavakat is kapcsolunk hozzájuk, akkor nem csak a vizuális kép rögzül, hanem a hozzá kapcsolódó hang is, azaz meganulja mit lát a képen, amit fel tud ismerni a valóságban és akár megpróbálhatja kimondani a nevét.
A tanulást azzal tudjuk megkönnyíteni, hogy egyszerűsítünk. Mit értünk ez alatt? Elsősorban azt, hogy elfeljetjük a túlzsúfolt, a túl szines, túl részletes, túl sok képet tartalmazó könyveket. Legfőképp a gyermek első évében fontos ez. A túl sok inger rosszul sülhet el, a baba hamar befárad és valószinűleg nincs is tisztában azzal, mit kellene a képen látni. Vissza a nyelvtanuláshoz: ugye ahogy írtam, először szavakat, később mondatokat tanulunk. A gyerek is először egyértelműen felismerhető, érthetően elkülönített tárgyakat, élőlényeket akar látni, mert azt tudja ebben a tanulási fázisban felfogni, erre a megszerzett tudásra tud majd szépen fokozatosan építkezni. Ezért hasznosak az olyan könyvek, ahol egyszinű háttéren látja egyenként az ábrákat. Az első hónapokban a fekete-fehér kontrasztos képeket látják a babák a legérdekesebbnek, mivel a színlátásuk még nincs kifejlődve. Később fokozatosan bővülhet a színpaletta a 3 alapszínnel: kék, piros, sárga, majd ezek keverékeivel: lila,narancs, zöld és azok árnyalataival.
A könyvek tárolására létezik kimondottan Montessori könyvespolc, aminek az a lényege, hogy a gyermek látja a könyvek borítóját így kedvére válogathat közülük. A könyvek kirakat szerűen sorakoznak egymás mellett és ugyanúgy cserélődnek, akárcsak a játékpolc tartalma. A megunt könyveket eltesszük, helyettük kiteszünk a kínálatba másokat, majd ha azokat is megunja visszacseréljük az előzőekre. Nem az a lényeg, hogy egyidőben hatalmas készlet álljon rendelkezésre, sokkal fontosabb, hogy azok korhoz megfelelőek legyenek és kifigyeljük mikor kell váltani. Kezdetben egy kisebb polc is megteszi. Erre nekünk nagyon bevált ez a polc. Egész pici kortól használjuk és remekül alkalmazható a különböző mozgásfejlődési fázisokban.
Ez a lapos elrendezés már a hason fekvő babánál is kivitelezhető. Amikor már elkezd kúszni, ki tudja húzni a kiválaszott könyvet a polcról.
Ezt a kifele döntött elrendezést ülő babáknál érdemes kipróbálni. A ferde elhelyezésnek köszönhetően könnyebben ki tudja húzni a könyvet a helyéről, mintha hátra lenne döntve.
Ez pedig a klasszikus elrendezes,amit attól kezdve lehet alkalmazni, hogy a baba tud térden állni, négykézláb mászni.
Alapvetőleg az a tapasztalatom, hogy L-t az illusztrált könyvek közül azok érdeklik leginkább, amelyekben a képek átlátahtóak, színesek, jól kivehetőek a figurák. Ezek közül is leginkább azokat tartja érdekesnek, amik interaktívak: lehatjható fülekkel vannak ellátva, a lapon különböző struktúrákat lehet kitapintani, gombnyomásra hangot adnak ki. Tematikailag úgy szoktam összeállítani a választékot, hogy legyen köztük olyan, ami élethű ábrázolású pl. fotókat tartalmaz, ami a fent említett interaktív tulajdonságokkal rendelkezik, ami a jelen évszakhoz kapcsolódik, ami olyan témával foglalkozik, amit kedvel, vagy amivel rendszeresen találkozik a hétköznapokban pl. állatok, város, család, étel, öltözködés stb., ami történetet mesél el, vagy versikéket tartalmaz, ami más módon fejlesztő pl. szinek, formák tanulásában segít és hasonlók. Könyveket általában rendelni szoktam, ezeket az oldalakat tudom ajánlani:
Hogy minél személyre szabottabb legyen a kínálat kitaláltam egy lehetőséget arra, hogy tudnám olcsón, de hatékonyan variálni a könyveket. Mivel varrással foglalkozom így belevetettem magam egy filckönyv tervezésébe, amit most szeretnék itt megosztani mindazokkal, akik szivesen bővítenék egy ilyen példánnyal a repertoárt. Több előnye is van: strapabíró, puha, mosható és a tartalmát bármikor lecserélhetjük más aktuális témára. Akkor mutatom is mi kell hozzá:
- 4 db. 30x30 cm filclap- 7 db. lamináló fólia+ lamináló gép, vagy kb. 0,5 m átlátszós asztalterítő
- varrógép
- színben illő cérna
- vonalzó
- sniccer vagy körkés
- olló
- jelölő alkoholos filc
- csipeszek
- nyomtató
 |
| Mentsük le a szabásmintát és nyomtassuk ki! |
 |
| Az irodai papír néhány mm-el kisebb, mint 30 cm-es filc. Másoláskor ezt a különbséget kiküszöbölhetjük azzal, ha egyszerűen középre tesszük a mintát és a két szélét meghosszabítjuk, ahogy a képen is látható. |
 |
| Rajzoljuk fel a rések helyét, majd hajtsuk félbe a filcet a hajtásvonal mentén. |
 |
| A félbehajtott filcet csipesszel rögzítjük. Vonalzó és sniccer segítségével egyszerre mindkét oldalon vágjuk ki az ablakokat. |
 |
| Ha szétnyitjuk, ezt az eredményt kell látnunk magunk előtt. Ezt a műveletet az összes lappal elvégezzük a borító kivételével. |
 |
| A borító annyiban különbözik, hogy csak 2 ablak kerül rá. Az egyik sarkát a lapnak levágjuk, így kapunk egy L alakot. A sarkat viszont ne pont a középen távolítsuk el, hanem kb.2 cm-el mellette. Ez a rész fogja alkotni a könyv szélét, fontos, hogy legyen tartása. A vágás következtében megmaradt darabot félre tesszük, még szükségünk lesz rá a könyv összeállításakor az utolsó műveletnél. |
 |
| Ha a laminálás mellett döntöttünk, akkor lamináljuk be a lapokat üresen, így megkapjuk az átlátszó fóliát, amely az ablakokba fog kerülni. A kész lapokból vágjunk le a szabásmintával megegyező sávokat. |
 |
| Csipeszeljük hozzá a filchez a fólia lapokat és kezdhetjük a varrást. |
 |
| Varrjuk be az ablakokat a résekbe! |
 |
| Ha elkészültünk a varrással vágjuk le a feleslegesen lelógó fóliát minden varrásvonal mellől. |
 |
| Fordítsuk színére és hajtsuk félbe a hajtásvonal mentén és varrjuk össze a széleket. Ne felejtsünk az ablakok felső szélén 1-1 nagyobb rést hagyni, hiszen itt fogjuk később a képeket becsúsztatni az ablakokba. |
 |
| A borító így fog festeni, a közepét hagyjuk nyitva, hiszen a lapok bevarrásakor ez a rés bezárul. |
 |
| Most következik a lapok bekötése a könyvbe. Összesen 3 dupla ablakos filcünk van. Az elsőt és utolsót félbehajtva varrjuk bele a borítóba a középsőt pedig szétnyitva. A lapok között hagyjunk fél cm-nyi helyközt, hogy könnyedén be tudjuk csukni a könyvet. Ha túl szorosan helyezzük el őket, folyton kinyílik majd. |
 |
| Kívül a borító szélén 3 varrásvonalat fogunk látni. |
 |
| Mostanra bizonyára feltűnt, hogy a borító hátlapja rövidebb lett, kilátszanak alóla a lapok. Ezt azzal fogjuk kiküszöbölni, hogy a fent említett felesleget félbehajtva hozzávarrjuk. Illesszük hozzá úgy, hogy betakarja a lapokat. |
 |
| Ha elkészült a könyv nincs más dolgunk mint megtölteni tartalommal :) Összesen 14 db. képre lesz szükségünk, amiket a megfelelő méretben nyomtassunk ki esetleg lássuk el felirattal. Ez például azért lehet hasznos, hogy ha a gyerkőc mással lapozgatja a könyvet ne zavarjuk össze különböző megnevezésekkel. Mivel a magyar nyelvben hemzsegnek a rokon értelmű szavak így erre nagy esély van. Például egy képen szereplő malacot megnevezhetjük röfinek, csocsának, disznónak stb. Ha ellátjuk a lapokat megnevezésekkel és mindannyian azokat használjuk majd, nem fogjuk feleslegesen összezavarni a babát. |
Több lapozóval csak jól járunk, több lehetőségünk van variálni. Ez egy remek megoldás, amit egész pici kortól igénybe vehetünk és sokáig jó szolgálatot fog tenni. Kezdetben tehetünk bele fekete-fehér képeket, később babák fotóit, formákat, állatokat, növényeket, gyümölcsöket, zöldségeket, járműveket, épületeket, betűket, számokat, lényegében bármit, ami épp korhoz illően megfelelő témának találunk.
Örömteli alkotást kívánok! :)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése