Minél idősebb a baba, annál több elfoglaltságot lehet kitalálni a számára, annál több mindenre lesz képes. Kicsit nyögve-nyelős volt ez az első pár hónap, az embernek bele kell rázódni az új szerepbe és alapjáraton nincs még egészen tisztában azzal, mi mindenre képes a gyermeke, mivel lehetne lekötni, vagy mik azok az eszközök, amikre kapható és, amik fejlesztik is. Ez utóbbit pedig kiváltképp fontosnak tartom, mert bár mi felnőttek játéknak nevezzük a tárgyakat, amiket a gyermek kezébe adunk, valójában ezek a tanulásának eszközei.
Vagy nem. Attól függ mennyire figyelünk oda erre a tényre és mennyire hagyjuk magunkat elcsábítani a szinesebbnél szinesebb, mintásabbnál mintásabb, giccsesebbnél giccsesebb, hangosabbnál hangosabb, parádésabbnál parádésabb, ócskánál ócskább játékokkal. Mindegy mit gondolunk erről, az viszont tény, hogy bármivel vesszük körbe a gyereket, az hatni fog rá. Ahogy a tárgyak mennyisége is. A túl mintás, túl sok, a túl ilyen vagy olyan okozhat problémákat pl. az altatásnál, amikor a gyerek nem birja feldolgozni a sok beérkező ingert és ez miatt nyugtalan. Nyűgös lehet, vagy agresszív, attól függ ki milyen temperamentum. Szóval ez esetben arany szabálynak tekinthető: a kevesebb néha több. Tanulmányok bizonyítják, hogy egy gyermek egyszerre csak maximum 3 játékot tud befogadni, felesleges tehát egy rakattal körbevenni.
Montessorinál ez remekül ki van találva. Lehet sok eszköz, de ne legyen szem előtt mindegyik egyszerre. Legyen egy polc, amit a gyermek elér és leemelhesse róla azt, ami tetszik neki. Amikor pedig úgy látjuk, hogy már megunta valamelyiket, le lehet cserélni másra, ami újra felkelti az érdeklődését. Ez alatt több napot kell érteni, azaz kb. 1-2 hétes intervallumot. A polcon nem kell sok eszköznek lenni. Max. 10 db. pici korban pedig még kevesebb is elég- ez az én tapasztalatom.
Amikor szinesiteni akartam L elfogaltságait, akkor találtam rá a vizes matatós ötletre, amit házilag el tud késziteni bárki, hisz nem kell hozzá semmi extra dolog. Nekem viszont mindig gondom akadt azzal, hogy valahol szivárogni kezdett a vizes tasak. Igy most linkelek egy DIY tippet az instáról az egyik kedvenc Montessori anyukámtól, akinek ebben nagyobb gyakorlata van: https://www.instagram.com/p/B4iOu9-H9Wy/
Először a padlóra készítettem el 3 szinben, L akkor 5 hónapos volt, később 7 hónapos korban pedig feldobtam karácsonyi glitterekkel, ami az etetőszékre készült, hogy addig míg én elrendezem a konyhát, lefoglalja magát. Én úgy láttam, hogy kisebb korban nagyobb sikere volt, jobban érdekelte őt a dolog.
De mire is jó ez azon kívül, hogy kizökkentsük a gyereket a mindennapos rutin játszásból egy jó kis vizuális élménnyel? Elsősorban arra, hogy fejlessze egyes érzékszerveit, mindenek előtt a látást és a tapintást. Játék közben ismerkedik a víz tulajdonságával, megtanulja hogy a folyékony halmazállapotú víz, ha rétegek közé szorítjuk reagál az érintésre és megtanulja azt is, hogy erre ő van hatással, hiszen önmagától nem fog megmozdulni a kép, amit szemlél.
A Montessori szemléletben jellemző, hogy az eszközök tematizálva vannak. Tehát valamilyen eseményhez, témához kapcsoljuk őket. Ez esetben a téli motívumos matató ilyen, de még sok ehhez hasonló ötletet szeretnék megvalósítani. Mire jó ez?
A gyerekeknek az időfogalma még nem elég fejlett ahhoz, hogy felfogják mit jelent az hogy, egy hét mulva, vagy egy hónap mulva. Sokan úgy mondjuk, hogy még ennyit, vagy annyit kell aludni és karácsony lesz, de ezt sem értik igazán, ha nem ismerik a számokat. Ebben a dologban biztosan nagy segítséget nyújtanak az ilyen tematikus beosztások, mert a gyermek könnyebben megjegyzi, hogy mi mi után következik. Pl. dolgozhatunk az ősz, mindenszentek vagy halloween tematikájával, amit aztán követhetnek a téllel kapcsolatosak. Most mondhatjátok, hogy oké,de egy pár hónapos gyereknek ez sem mérvadó. Ha kagylókat kapna, homokban, az se számítana, hisz nem érti még, hogy mi az a tél, vagy a nyár. Nyilvánvalóan ennyire még nem kifinomult az érzékelése, de ha hű szeretnék lenni a koncepcióhoz, amit követek, akkor itt- ott azért be lehet iktatni ilyesmit. Másrészt az sem mellékes, hogy a monoton anyasági mindennapokat garantáltan feldobják az ilyesmik, szóval csak ajánlani tudom a beiktatásukat a saját lelki higiénénk miatt is! :)
A következő bejegyzésben bemutatom a saját készítésű szenzorikus szőnyegünket.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése