Ez itt a nappalinkban található játszó sarok, ami nagyjából ugyanazokkal az eszközökkel van ellátva mint a gyerekszoba, csak itt sokkal valószerűbb minden. Hogy mit értek ez alatt, elmagyarázom.
Elsősorban mert tele van olyan tárgyakkal, amiket anya vagy apa használnak. A nappalink egyben az én dolgozószobám is ahol varrni szoktam, így rengeteg látni- és tapintanivaló dologgal találkozhat a lányunk. Ezt természetesen rendszeresen ki is használja. Kipakolja polcaimon található alapanyagokat, szemügyre veszi őket, megkóstolgatja őket.
Megtanulta például, hogy anya ikeás gurulós székének a lába, ami fémből készült, hideg és kellemesen hüsíti az ínyét, amikor éppen fogat várunk. Kitapasztalta azt is, hogy vannak polcok, ahol sok szines érdekesség van, mégsem tudja megérinteni őket, mert a keze a vitrin üvegébe ütközik. A nappali mellett van a konyha, a játszószőnyegről pont rálát anyára, míg ő a reggelit készíti, sőt akár oda is kúszhat hozzá. A felsoroltaknak pedig nagyon sok közük van a Montessori koncepcióhoz. Valójában a gyermek 1 éves korig nem igényel különösebb játékokat, bőven elég, ha azokkal a tárgyakkal ismerkedhet, amiket a felnőttek használnak, persze mindezt biztonságos keretek közt. Ennek ellenére persze vannak játékai, de ez majd egy következő bejegyzés témája lesz, ahol elmesélem milyenek ezek. Szóval a valósággal való kapcsolat, mindig jelen van ebben a dologban. Mert a gyermeket a valós dolgok vonzzák, azok, amiket a szüleinél lát, nem az imitációk, amikkel ellátjuk.
Ez egyébként egy saját készítésű szenzorikus szőnyeg, amit visszafogott szinekben, a nappali szinvilágához illően variáltam össze. Attól szenzorikus, hogy különböző tapintású vásznakból áll. Néhány helyre pedig került egy-egy izgalmas részlet, mint a szalagos füzér és a flitteres átsimítható aplikáció, ami nem csak a tapintást fejleszti, hanem a látásra is hatást gyakorol. Egy szivacsréteg alkotja az alját, ami remekül szigetel.
Ha már a textileknél tartunk, a fenti képen is L maradék anyagdarabokat pakolászik, amiket mindig figyelmesen átböngész. Készítettem számára ezekből egy kisebb tapiszőnyeget is patchwork technikával, ami eléggé mindenfélére sikerült, a sietség miatt, de funkcióját így is remekül teljesíti. Ha igazán hű akarnák lenni a Montessori koncepcióhoz, akkor egyszinű anyagokból készült volna, mivel az ő elve szerint az eszközöknél mindig csak egy tulajdonság változására tanácsos összpontosítani. Azaz, ha azt akarom kihangsúlyozni, hogy az eszközöknek különböző tapintásuk van, akkor a tapintás változzon, de minden más legyen egyforma pl. alak, szín, méret. Ez esetben nem így jártam el, mert az anyagdarabokból mindenféle méret és szin volt csak a tarsolyomban, de úgy gondolom, így is kitapintható a lényeg :)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése