Valentin napi kincses kosár

 

    Az előző bejegyzésben már szóba hoztam, hogy Montessori szerint a kisgyermeket sokkal jobban foglalkoztatja az őt körülvevő világ, amivel éppen ismerkedik, mintsem a játékok, amiket megvásárolunk neki. A saját tapasztalatunkból kiindulva ezzel abszolút egyet tudok érteni. L gyakran indul felfedezni a szobákat, csodálattal nézi a konyha tűzhelyének kék lángját, vagy a forrásban lévő levest, előszeretettel cibálja a díszpárnák rojtjait és így tovább. Gondban voltam azzal, mit adhatnék neki, amivel le tudom foglalni egy kis időre, mert a játékait nem győztem mindig cserélgetni, vagy még nem volt annyi, amennyinél a Montessori féle cserélgetés megvalósítható lenne. Illetve ebben a korban még inkább az ismerkedés folyik, még nem tud különösebb műveleteket végrehajtani velük, teszem azt fapálcára felhelyezni a korongokat vagy hasonlókat, ezekre még nem képes. Úgyhogy meg is kérdeztem az egyik tanácsadót erről, de aztán a könyvben is utánaolvastam a témának, mivel a szenzorikus ilyen olyan kockákat, tapogatókat már igencsak kiveséztük. És jött a tuti tipp!

    Semmi bonyolult nincs a dologban és még pénzbe sem kerül. Elég hozzá egy- egy kosár, amiket tematikusan megtöltünk tartalommal. Olyan tárgyakkal, amiket használunk és nem veszélyesek, és közben oda lehet figyelni pl. arra, hogy különböző érzékszerveket stimuláljanak. Lehetnek például konyhai eszközök egy kosárban, a másikban fürdőszobai tárgyak, vagy hasonló. Engem nagyon inspirált két Montessoris anyuka az instáról, akik erre az időszakra Valentin nap tematikában készítették el a foglalkoztató eszközöket idősebb gyerkőceik polcára. Úgyhogy arra gondoltam, csinálok egy Valentin napos kosarat. Sok izgalmas tárgyat találtam, L előszeretettel pakolássza, méregeti, kóstolgatja, szagolgatja őket nap mint nap. A kedvencem a saját készítésű hógömbhöz hasonlítható palack, amit vízzel, glicerinnel, piros ételfestékkel töltöttem meg + adtam hozzá egy kevés szivecskeport. Az üveg tetejét pedig még fixáltam is, hogy még véletlenül se tudja kinyitni. Eszembe jutott egy ötlet arra is, hogy tudnék apró tárgyakat is bevonni a dologba, amiket egyébként veszélyes lenne csak úgy magukban a kezébe adni. Nagyon egyszerű, elég, ha átnézzük a készleteinket, biztos akad otthon egy fogpiszkálós doboz, ami remek lehet szagolgatós élmények szerzéséhez, hiszen a kis rés, amin egyébként a fogpiszkálót szokjuk kicsúsztatni, pont megfelel arra, hogy beleszimatolhassunk. Száraz levendulát és rózsát tettem bele. Egy kisebb organza tasakba is el lehet rejteni a pici tárgyakat, én csengőket, harangokat tettem bele meg egy csiszolt kristályt. Átlátszós zacskóba pedig különböző gombok és más apróságok kerültek.

A kosár tartalma fentről jobbra: 

kristály tányérka, rózsaszin szalag, kókuszhéj, szivecskés kaucsuk rágcsa,

pompom, méz szedő, textil szivecske, hajgumi, csörgő egy régi játékból,

csuhéból font szív, rózsász csomagolópapír, levendulás- rózsás szagolgatós doboz, tasak szivecskés gombokkal

pompomos szalag, fa korong, 

csöngők, harangok és kristály organza tasakban,  pamutból horgolt négyzet, kavics szalvétatechnikával bevonva, üvegcse piros vízben lebegő szivecskékkel

    Ahogy láthatjátok a tárgyakat igyekeztem úgy összeválogatni, hogy különféle érzékszervekre legyenek hatással. Az alapanyagok változatosak, de tematikában azért összeegyeztethetők, még ha ő ezt  egyenlőre nem is fogja fel, nem baj, számára nem is ez a mérvadó, hanem az élmények szerzése. Mutatok még pár közeli képet:

    Legközelebb is a játékok / eszközök lesz a téma. Megmutatom a repertoárunkat és elmondom, hogy is fest egy Montessoris játszó közeg.