Önellátó mini előszoba

 

   
    Nemrégiben meséltem a fürdőszobáról, melyben létrehoztunk egy mosdó sarkat L-nek. Nem sokkal később azonban az előszoba is sorra került, oda is kialakítottam egy szigetet, ahol nyugodt körülmények között, kényelmesen felöltöztethetem a sétáink előtt. 

Tervben volt már egy ideje, de a valós apropója az volt, hogy a pelenkázópulton való öltöztetés és vetkőztetés szinte minden esetben sztrájkba ütközött. Úgy döntöttem tehát, itt az ideje más helyszínt adni ennek a rituálénak, olyant, amiből egyértelműen tudni fogja, hogy mi következik ergo ha majd az előszobában ültetem le és kezdem öltöztetni, abból tudni fogja, hogy séta következik, így örömmel fog együttműködni. A tervem szerencsére bevált, azóta nincsen hisztis készülődés, sőt, én is nyugodtan felvehetem a cipőmet, kabátomat, míg ő a kis padon csücsülve várakozik. Közben nézi anyát, ahogy öltözködik, vizualizál, ismerkedik a műveletsorral. Bár még pici, a lába le sem ér a földre a cél viszont itt is az, hogy idővel egyedül is használni tudja: leülhessen cipőt, sapkát húzni, kabátot felvenni.

    Az összeállítással igazából nem volt nehéz dolgom, mert minden kellék, amit felhasználtam megtalálható volt itthon. A padocska egy Jysk-es cipőállvány, amire varrtam egy kis szivacs ülőkét. Mellette a kosárban sapkák kaptak helyet. A tükör a fürdőszobai Ikeás 4 db.-os Lots tükörszett egyike. A felhős fogast nagyon olcsón, leárazva vettem meg a Lidl-ben kb. 1,5 éve, eredetileg a gyerekszobába szántam. Az időjárásjelző tábla pedig saját gyártmány. Ehhez örömmel készítek Nektek sablont leírással, majd egy következő bejegyzésben. :-) Érdekes tapasztalat a számomra, hogy az első néhány napban L rendszeresen meglátogatta az előszobai szigetét és pakolászta, dobálta a dolgait szanaszét a helységben. Egy darabig érdekesnek találta mindezt, most viszont már egyáltalán nem jellemző rá ez a viselkedés. Ügyet sem vet rá, nem foglalkozik vele, nem csinál kupit körülötte. 

       Csak tanácsolni tudom, hogy aki teheti biztosítson be gyermeke méretéhez megfelelő bútordarabokat és engedje meg azok használatát. Ennek köszönhetően a gyermek sokkal hamarabb lesz képes önállóan is ellátni magát hiszen folyamatosan van lehetősége a gyakorlásra, nem más csinálja helyette, hanem ő próbálkozik az egyes tevékenységek elvégzésével. Az elején csetlik-botlik, esetlen, de ezzel ne foglalkozzunk, ne próbáljuk örökösen kijavítani, helyette elvégezni, siettetni. A örömteli gyakorlás csiszolja a készségeket és minden egyre jobban, magabiztosabban megy majd. Legyünk türelmesek, a magnak idő kell míg szárba szökken, még több arra, hogy termést hozzon.